2011.08.27. 05:36
Az első két nap
Na sziasztok gyerekek! Még élek… :)
Elindultunk a Ferihegyről, ahol semmi probléma nem volt, simán beszálltunk.
A NY-ba tartó gépen minden király volt, egy világutazó idős házaspár mellett kaptam helyet, akikkel végigdumáltuk az utat. A kaja is jó volt, kaptunk folyamatosan inni (rengeteg pia közül lehetett választani)
Viszonylag gyorsan eltelt ez a 10 órás út...
NY-ba érkezve lenyomtuk az immigration-t. Ahol az ügyintéző kérte, hogy kövessem egy szobába. Felkészültem a legrosszabbakra. Közben a két fotós kollégám várta még az ügyintézést. Mondom jól kiemeltek, ők meg rám várnak, mire ők is feltűntek... Ez csak azért volt, mert C1/D vízumunk volt. Gondolom.
Mikorra ezzel végeztünk, felvettük a csomagokat, és mentünk átszállni. Ja nem, csak mentünk volna, ugyanis USA egy bazinagy HI (Hurricane Irene)-al fogadott minket, ezért a járatunkat sikeresen törölték, majd másnap 8:25-kor indulunk.
Kijöttünk úgy a váróba, hogy nem tudtuk, hogy hol töltjük NY-ban az éjszakát... De majd a Carnival Cruise Lines elintézi. Közben találkoztunk még két másik magyar fotóssal, így aznap este megalakult a Fantastic Five csapat.
Közel 5-6 órás ügyintézés, telefonálgatás, idegeskedés alatt sikerült elérni a Carnivalt, és mondták, hogy a Double Tree hotelben leszünk elszállásolva éjszakára, de vacsorát már nem tudnak adni. Körülbelül 11-re odaértünk, szétnézelődtünk, 3 elég pöpec szobát kaptunk 5-en.
Reggeli fél 7-től várt (volna) minket a reggeli, de már nekünk akkorra a reptéren kellett lennünk. Ott ismételten hosszan ügyintézés árán kaptunk jegyet (ami elvileg már megvolt) a vészkijárat mellé, tehát mondták, hogy segíteni kell, ha baj van. Rendben, csak menjünk.
Elindultunk Miamiba, gyorsan odaértünk, mert fáradtak voltunk, így szinte végigaludtuk az utat. Gyönyörű volt ez az út, tényleg. Rengeteg szép dolgot láttunk a repülőről, elvileg lehetett volna látni a hurrikánt, de vagy aludtunk, vagy csak nem láttuk.
Na mindegy, megérkeztünk. Felkapkodtuk a csomagokat, közben intéztünk magunknak ingyen szállítást a kikötőbe, egy Carnivalos busszal.
Egy nagyon jó hangulatú sofőrrel mentünk, röhögtünk sokat az úton. :)
Odaértünk a kikötőbe, rácsodálkoztunk a hajóra, hogy huuuh mekkora.
Össze vissza küldözgettek minket, hogy itt add le a csomagod, oda menj, ne oda menj, de végül megtaláltuk a biztonsági bejáratot. Beértünk a Crew bejárathoz. Gyorsan átvizsgáltak minket, és mentünk a személyzeti irodához a kabinkulcsért, a szerződésért, és az egyéb dolgokért.
Összehaverkodtunk egy Randeep nevű sráccal, aki sokat segített, meg tényleg jó fej volt.
Megjelent Amanda, aki a fotós tréningvezetőnk (lenne), mert jött ismételten egy kis csavar.
Kérdezte, hogy a 3 srác közül ki az a két tapasztaltabb fotós, aki most elmegy egy szállodába, ott tölt valamennyi időt, és aztán tréning nélkül csatlakozik egy másik hajóhoz, vagy visszatér hétfőn ide. Mert jelenleg nincs elég kabin... Balázzsal bevállaltuk a dolgot, de azért cirka 3 órát eltöltöttünk a hajón, nézelődtünk a személyzeti részen, bemehettünk végre enni (még aznap nem ettünk semmit, csak amit a repülön adtak, ami sós mogyoró, perec, illetve valami fűrészpor jellegű kekszből állt). Tényleg finom kaják voltak, jó innivalók, sütik, fagyi, kávé, tehát majdnem minden. És elvileg a Staff kajálda még jobb, talán... Ahol majd elvileg mi eszünk, ha egyszer megyünk is a hajóval. :)
Most itt vagyunk a Comfort Inn nevezetű szállodában Miamiban, ahol a szállást, és az ellátást is a Carnival állja. Nem rossz egy kis pihi a nagy utazás, és idegeskedések után.
Bár nekünk lehet nehezebb dolgunk lesz belecsöppenni tréning nélkül egy jól működő rendszerbe.
Ezzel a szállodával jó kapcsolatban van a Carnival. Van egy kis üzenőfal, ahol minden este kirakják, hogy kinek hova kell mennie, és mikor. Na, a mai este folyamán a mi nevünk semmilyen formában nem jelent meg... Szóval nem tudjuk, hogy meddig kell még itt lennünk a szállodában, ami nem olyan jó helyen van. Egy forgalmas út mellett... Valahol a reptér mellett. A Beach 12 mérföld, taxival nagyon drága, busz meg nem tudjuk igazából hogy jár... De ha sokáig kell maradnunk, akkor lehet kinézünk valahogy.
Van a közelben egy McDonald's, ahol azért megkóstoltuk a helyi kosztot. Szerintem (és Balázs szerint is) sokkal jobb, mint a magyar, és olcsóbb is.
Betértünk visszafelé egy NFL-es bárba, ahol szerintem exjátékosok, rengeteg TV, több csatorna, és csak sport volt. Na meg sörök. Pl. a Samuel Adams nevezetű bostoni sör, ami tényleg nagyon finom.
Visszatértünk, én kicsit bicikliztem az edzőteremben, így pár ezer km utazás után kmhiányom van... :)
Leszaladtam vacsizni, valami furcsa szagú kaját ettem, ami nagyon finom volt, de gőzöm nincs mi lehetett, csak, hogy nem volt jó illata.
Mikor nézegettem, hogy mit egyek beszállt egy akkora szitakötő, hogy szerintem ez kutyákat vacsorázik, a személyzet meg jól elszórakozott, légvédelmi befőttesgumikkal próbálta leszedni az objektumot az "égről". Mire lementem még egyszer, már sikerrel jártak. :)
Na szerintem mára ennyi, így is bő lére eresztettem. De a címet most felejtsétek el egy ideig, Maate (nem) hajózik (még)-re kellene módosítani jelenleg... :)
Na jó reggelt nektek, én megyek alvadok!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.